A Mohos tőzegláp – Szent Anna-tó Natura 2000 terület(ROSCI0248) része, mely két természetvédelmi rezervátumot foglal magába: a Mohos tőzeglápot és a Szent Anna-tavat. A Szent Anna-tó Délkelet-Európa egyetlen fennmaradt vulkanikus eredetű krátertava. A Nagy-Csomád hegység ikerkráterének egyik kráterében alakult ki 950 m tengerszint feletti magasságban. A kör alakú tó területe 22 hektár, kerülete 1737 m és 4 m-es átlagos mélységgel rendelkezik. A tónak nincs forrása, a vízutápótlást a kráter pereméről leolvadó hó és az esővíz biztosítja. A tavat a tőzegláptól egy keskeny nyereg választja el.
A Mohos tőzeglápról
A Csomád-hegység központi részén egy kettős kráter figyelhető meg. A Tóbérce határolta Szent Anna-tó fiatal krátere felett mintegy száz méteres relatív magasságban, 1050 méteren található a Mohos közel nyolcvan hektár kiterjedésű feltöltött, eltőzegesedett, tószemekkel tarkított krátere. A Mohost lecsapoló Verespatak hátráló eróziója, valamint a múlt század elején, 1908-ban elvégzett lecsapolási munkálatok felgyorsították a tőzegláp északi peremén kialakult, több mint negyven méter magas vízesés megszüntetését.
Tusnádfürdő város közelében található a Sólyomkő Természetvédelmi Rezervátum (1 ha-os területtel), amely teljes egészében a vulkanikus Hargita-hegység déli részéhez tartozik és a Piliske vulkáni kúp keleti részének alján fekszik (858 m magasságban), torony alakú andezit kiemelkedések formájában, amelyek 50-60 méterrel a földfelszín fölé emelkednek. A rezervátum egy hegyi tájnak a részét képzei és körül van véve lombhullató és tűlevelű erdővel egyaránt. A védett fajokban gazdag növényvilága közül kiemelt értékkel bír a Teleki hölgymál (Hieracium telekianum), amely egy helyi endémizmus. A terület flórájáról, faunájáról, geológiájáról és minden jellegzetességéről részletesen olvashatunk ha meglátogatjuk a rezervátum tanösvényét!
